web hit counter
Vállalkozói negyed kezdőlap

Szavazás

Twitter

Legfrissebb


Munkaügy

 

2006.02.02 15:01:00 -

Küldés e-mailben Nyomtatás Betuméret növelés Betuméret csökkentés

Szigorúbb lett a munkahelyi zajterhelés szabályozása

Február 15-től új rendelet szabályozza a munka közben megengedett zajterhelés mértékét: az Európai Parlament és a Tanács 2003/10/EK irányelvének megfelelően elkészült 66/2005. (XII.22.) egészségügyi miniszteri (EüM) rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről, amely a korábbi 18/2001. (IV.28.) EüM rendeletet váltja fel.

A rendelet új határértékei jóval szigorúbbak, ezért azoknak a munkáltatóknak, akiknél zajexpozíció előfordul, vannak bizonyos teendőik. Az új rendelet háromféle zajszintet határoz meg: a zajexpozíciós határértékeket (napi zajexpozíció szintje: LEX,8h=87 dB A, pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke: Lmax=140 dB C súlyozó szűrővel), a felső beavatkozási határértékeket (napi zajexpozíció szintje: LEX,8h=85 dB A, pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke: Lmax=137 dB C súlyozó szűrővel), és az alsó beavatkozási határértékeket (napi zajexpozíció szintje: LEX,8h=80 dB A, illetve pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke: Lmax=135 dB C súlyozó szűrővel).

Ha a zajexpozícióból eredő kockázatot más intézkedéssel nem lehet megelőzni, akkor a munkavállalót megfelelően illeszkedő egyéni hallásvédő eszközzel kell ellátni:

  • ha a zajexpozíció meghaladja az alsó beavatkozási határértékeket, akkor a munkáltató egyéni hallásvédő eszközt biztosít a munkavállaló részére;
  • ha a zajexpozíció eléri vagy meghaladja a felső beavatkozási határértékeket, akkor a munkavállaló köteles a rendelkezésére bocsátott egyéni hallásvédő eszközt a munkáltató által előírt módon viselni. (A 2006.02.15-ig hatályos 18/2001. (IV.28.) EüM rendeletben ezek az értékek magasabbak, 85 és 90 dB(A) voltak.)

A hangnyomás csúcsértékének megengedett értéke látszólag magasabb lett, viszont az A súlyozó szűrő helyett C súlyozó szűrővel kell mérni, aminek a csillapítása alacsonyabb frekvenciákon jóval kisebb.

Hallásvédő

Az egyéni hallásvédő eszközt úgy kell kiválasztani, hogy az megszüntesse, vagy a lehető legkisebb mértékűre csökkentse a halláskárosodás kockázatát. A munkafolyamatnak megfelelő csillapítású védőeszköz kiválasztásánál az MSZ EN 458:2005 számú szabvány A. 5. eljárása a minimálisan irányadó. Az egyéni hallásvédő eszköz kiválasztása a munkavédelmi törvény szerinti munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

A munkáltató köteles megjelölni azokat a munkahelyeket, ahol a munkavállalók felső beavatkozási határértéket meghaladó zajterhelésnek lehetnek kitéve. Ezeket a munkahelyeket el kell keríteni, és az oda való belépést korlátozni kell, amennyiben ez műszakilag megvalósítható és a zajexpozíciós kockázat indokolja.

Zajmérés

Zajmérést kell végezni:

  • új munkahely létesítése, illetve új munkaeszköz (például gép, berendezés) üzembe helyezése esetén;
  • meglévő munkahely, munkaeszköz átalakításakor, új helyre telepítésekor, valamint technológia- és termékváltás esetén, ha az átalakítás, illetve a változás a zajexpozíció mértékét módosíthatja;
  • munkakör kialakításakor; 
  • a munkavállalót érő zajexpozíció meghatározásakor.

Ezentúl nemcsak a Nemzeti Akkreditáló Testület által e tevékenységre akkreditált szervezet (laboratórium) végezhet zajmérést, hanem a zajártalom szakterületre engedéllyel rendelkező szakértő is. A zajmérést a melléklet szerint kell elvégezni.

[PAGEBREAK]

Kockázatértékelés

A munkáltatónak olyan kockázatértékeléssel kell rendelkeznie, amely meghatározza, hogy a zajexpozícióból származó kockázatok kiküszöbölésére milyen intézkedéseket kell megtenni. (Ahol nincs zajterhelés, ott is kötelező az értékelést elvégezni, a zajterhelésre vonatkozó rész kivételével.)

A kockázatértékelésnek papíralapú adathordozón hozzáférhetőnek kell lennie, első alkalommal legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni és azt évenként felülvizsgálni. A kockázatértékelés elvégzése és felülvizsgálata munkabiztonsági szaktevékenység.

Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetőleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását, vagy ha az egészségügyi vizsgálat azt indokolja.

A kockázatértékelés keretében a munkáltató köteles becsléssel, szükség esetén méréssel meghatározni azt a zajszintet, amelynek a munkavállalók ki vannak téve. A méréstől el lehet tekinteni, ha a munkáltató nyilatkozata alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a zajterhelés biztosan nem haladja meg az alsó beavatkozási határértékeket. A rendelet hatálybalépésekor meglévő kockázatértékelés felülvizsgálatát legkésőbb 2006. december 31-ig kell elvégezni.

A munkáltatók tennivalói

  • Egyéni védőeszköz juttatási szabályzat felülvizsgálata
    A zajmérési jegyzőkönyvek alapján felül kell vizsgálni az egyéni védőeszköz juttatási szabályzatokat, mert a korábbi rendelet szerint 80-85 dBAeq között nem kellett zaj elleni védőeszközről gondoskodni, most pedig már kötelező. Az egyéni védőeszköz juttatási szabályzat elkészítése a Munkavédelmi törvény szerinti munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. 85-90 dBAeq közötti zajexpozíciónál eddig nem kellett a dolgozóktól megkövetelni a védőeszköz használatát, most már gondoskodni kell arról, hogy viseljék is.
  • Munkavédelmi oktatás
    Az alsó beavatkozási határértéket meghaladó zajexpozíció esetén a munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavégzés során a zajterhelésnek kitett munkavállalók oktatásban részesüljenek a következőkről:
    - zajterhelésből származó kockázatok jellege;
    - a zajjal összefüggő kockázatok megszüntetését vagy a lehető legkisebb mértékűre csökkentését szolgáló intézkedések, beleértve azok alkalmazásának körülményeit is;
    -a zajexpozíciós és beavatkozási határértékek;
    - a kockázatértékelés és a zajmérések eredményei, valamint azok jelentősége és a lehetséges kockázatok;
    - a hallásvédő eszközök szakszerű használata;
    - a zaj okozta halláskárosodásra utaló jelek felismerésének és bejelentésének indokai és módja;
    - azon körülmények, amelyek a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát indokolják;
    - a zajexpozíciót a lehető legkisebb mértékűre csökkentő biztonságos munkamódszerek.
  • Időszakos munkaalkalmassági vizsgálatok nagyobb gyakorisága
    A munkáltató köteles biztosítani a munkavállaló hallásvizsgálatát, ha a munkavállalót érő zajexpozíció meghaladja a felső beavatkozási határértéket. Ilyen esetben a munkavállaló köteles a hallásvizsgálaton részt venni. A munkáltató a hallásvizsgálatot azon munkavállaló részére is biztosítja, akinek a zajexpozíciója az alsó beavatkozási határértéket meghaladja.
[PAGEBREAK]

Zajexpozíció mértéke (zárójelben a korábbi, nem hatályos értékek) Gyakoriság Megjegyzés
81-85 dBAeq 4 évenként A munkavállaló kérésére
86-90 dBAeq (85,1-95 dBAeq) 4 évenként Halláspanasz esetén soron kívül
91-100 dBAeq (95,1-105 dBAeq) 2 évenként Halláspanasz esetén soron kívül
100 dBAeq (105,1-115 dBAeq) Évenként Halláspanasz esetén soron kívül

  • Teendők halláskárosodás esetén
    Ha a hallásvizsgálat a munkavállalónál olyan halláskárosodást mutat ki, amely a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának álláspontja szerint a munkahelyi zajexpozíció következménye, a munkáltató köteles:
    - felülvizsgálni a kockázatértékelést,
    - ellenőrizni a kockázatok megszüntetése vagy csökkentése érdekében bevezetett intézkedéseket,
    - figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi orvos, illetve az illetékes hatóság javaslatát a zaj csökkentése érdekében tett intézkedések végrehajtása során,
    - a foglalkozás-egészségügyi orvos véleménye alapján a munkavállalót olyan munkakörben foglalkoztatni, ahol nem áll fenn a további expozíció veszélye, és
    - gondoskodni azon munkavállalók egészségi állapotának a felméréséről, akik hasonló mértékű zajexpozíciónak voltak kitéve.

A feladatok nagy része munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül, ahol zajterhelés lép fel, mindenképpen célszerű munkavédelmi szakemberrel konzultálni.

Kling Péter
Munkavédelmi technikus
www.munkavedelem.biz

Mondja el a véleményét Ön is!

Hozzászólások - 0 hozzászólás

Szólj hozzá Te is!

Név:

Kötelező

E-mail:

Kötelező, nem jelenik meg

Hozzászólás:
Milyen nap van ma (pl: hétfő)?

Kérdezze szakértőinket!

Dr. Egerszegi TamásDr. Egerszegi Tamás

Egerszegi Ügyvédi Iroda
ügyvéd, vezető

Lukász Helga, Szombati OrsolyaLukász Helga, Szombati Orsolya

Profonte Management Akadémia
értékesítés, ügyfélkezelés

Balogh-Celebrini TivadarBalogh-Celebrini Tivadar

emtrek Kft.
cégfejlesztési konzulens, coach

Török AntalTörök Antal

iparjogvédelmi igazságügyi szakértő, mediator

Dr. Badacsonyi TamásDr. Badacsonyi Tamás

pályázati szakértő, NLC Tanácsadói Csoport Kft., ügyvezető


Keresés

digibiz.hu
Keleti és nyugati online óriások Szófiában Keleti és nyugati online óriások Szófiában Október 26-27-án rendezték meg a WebIt Expo nevű innovációs kiállítást,...

Hírlevél

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!

Tudta-e Ön?

hogy a kis- és középvállalkozóknak meghirdetett pályázatok 36 százalékát formai, hét százalékát pedig tartalmi hibák miatt utasították el?
Pharrell Williams Pharrell Williams Pharrell Williamst választotta idén az év divatikonjának az Amerikai Divattervezők Tanácsa...

Címketár

vállalkozó (322), kkv (316), agrár (269), magyar (255), fejlesztés (208), adó (205), támogatás (196), pályázat (191), pénz (183), APEH (179)

CÍMKETÁR »